Szurkolóknak

Amit érdemes megnézni az Erste Tour Esztergom útvonalán

Kulturális szempontból az Erste Tour állomásai között kétségtelenül az esztergomi helyszín, a rajt-cél területnek otthont adó történelmi városunk a legérdekesebb. Fagyizás céljából Pilismaróton is megállhatunk, akinek pedig a bringázáson kívül marad ereje természetjárásra, esetleg nem a verseny napján gondolkozik ilyen programon, a Rám-szakadékot javasoljuk felkeresni.

Az Esztergomi bazilikát talán senkinek nem kell bemutatni, hazánk legnagyobb egyházi épülete, és Európa negyedik legnagyobb bazilikája. A klasszicista székesegyház mai formáját a 19. század második felében kapta meg, de helyén az államalapítás óta Magyarország fontos katolikus egyházi központja működik.

A Esztergomi vár szintén a magyar történelem kiemelkedő fontosságú helyszíne. Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a panoptikum. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte a az Európai örökség helyszíne kitüntető címet. Érdemes megfontolni – lévén a versenyre vasárnap kerül sor – egy hétvége eltöltését a történelmi városban, Esztergom az elmúlt évek jelentős városfejlesztéseinek köszönhetően este is gyönyörű, és bringázni is jobban esik egy kiadós alvás, mint hajnali kelés és autózás után…

A versenyen teljesítendő körben – lévén jórészt erdei utakon halad – nem találkozunk sok községgel, kivétel ez alól Pilismarót. A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település, Ad Herculem. Akit érdekelnek az ókori maradványok, felkeresheti az egykori római erőd romjait.

Marót nevét magyar vonatkozásban 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták. A faluhoz köthető híresség Heckenast Gusztáv, ő volt az a híres pesti nyomdász, akinek nyomdájában nyomtatták ki 1848-ban a forradalmi ifjúság követeléseit tartalmazó 12-pontot. Kastélya (a képen) ma is áll Maróton. A településen római katólikus és református templom is található. Esztergom felől nézve a település központjában az út jobb oldalán egy fagyizó is várja az arra járókat.

A pálya a természetjárók szempontjából igazán sok kincset kínál, lévén a gyönyörű Visegrádi-hegységen halad át, kérdés, hogy a kirándulást hogyan lehet összekötni a kerékpárversenyzéssel, de biztosan akad, aki megoldja… A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett.

A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. Talán leghíresebb része a Rám-szakadék és környéke, a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része.

Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik.